Elvesztettem a munkahelyem, ráadásul megváltozott munkaképességű vagyok, mit csináljak?

A munkanélküliség által okozott stressz független attól, hogy fogyatékkal-, vagy anélkül élsz, viszont sokat tehetsz ebben a helyzetben is.

Kanadai helpguide oldalán megjelent egy cikk a munkanélküliség okozta stresszről, mely jelenség idehaza sem ismeretlen. A munkaképesség megváltozásával sokan lettünk munkanélküliek, és a járvány csak rontott ezen a helyzeten. Mit tehetünk, ha elvesztettük a munkánkat?

Ezt a helyzetet mindenki óriási veszteségként éli meg. Az anyagi bizonytalanságon túlmenően a munkahelyi kapcsolatok elvesztése, a napi rutinunkban, életmódunkban történő hirtelen változás stresszén nem könnyű túllépni. Ilyenkor mindenkit hibáztatunk, a munkahelyet, a főnököt, a járványt, a kormányt, és még sorolhatnám. Az nem lehet kérdés, hogy ezt kezelni kell, ebben adunk néhány tanácsot:

Engedd meg magadnak a bánkódást!

Ahogyan például sokan meggyászoltuk a fogyatékunk „beszerzését”, úgy a munkahely elvesztése is okot ad a bánkódásra, amit akár alkoholba is lehetne folytani, de tudjuk nagyon jól, hogy ez még rövidtávon sem használ. Nincs más teendő, szembe kell nézni a helyzetünkkel, ha már végeztünk az önsajnálattal, mások hibáztatásával.

Adj magadnak időt az alkalmazkodásra.

Különbözőek vagyunk, másképpen éljük át ezt a gyászos helyzetet, de adjunk teret, időt az érzéseinknek. Ne próbáld magadba zárni, mert az semmi jóra nem vezet.

Próbáld meg elfogadni ezt a helyzetet.

Óriási igazságtalanságot érezhetsz, vagy azon „rágod magad”, hogy miért pont veled történhetett meg ez, esetleg előjön belőled a fogyatékkal éléssel kapcsolatos gyászod is. Ezen gyorsan túl kell lenni, mert csak magadat akadályozod a továbblépésben. Ne hagyd magad ebben az állapotban maradni. Gondolj arra, hogy ez csak egy ideiglenes visszaesés, ez valamiért megtörtént veled. Próbálj meg pozitív példákat elővenni az életedből: „egyszer már voltam munkanélküli, azután viszont milyen jó munkahelyet találtam, most is így lesz!”

Társasági élet, kibeszélés.

Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi vagyunk az egyetlen megváltozott munkaképességű-, fogyatékkal élő ember, aki most ráadásul még munkanélküli is lett. A helpguide cikke szerint is, nincs annál jobb módszer az idegrendszer megnyugtatására, mint a kibeszélés a családban barátok, ismerősök között. Elsősorban jó hallgatóságot kell szerezni, és nem rögtön megoldást várni tőlük.

Új kapcsolatokat kell kialakítani.

Nem kizárt, hogy a barátaidtól is kaphatsz segítséget, de az új kapcsolatoktól nagyobb eséllyel számíthatsz a probléma megoldására, vagyis új munkahely megtalálására. Keress kapcsolatot olyan emberekkel, akiknek nagyobb rálátásuk van a munkaerőpiacra, és sok embert ismernek.

Ezzel a témával foglalkoztunk a Kik segíthetnek az álláskeresésben bejegyzésünkben.

Találd meg önmagad!

Sokunk számára a munkánk határozza meg az indentitásunkat, és a tartós munkanélküliséggel ezt is elveszítjük. Amikor találkozol egy ismerőssel, akkor szinte az első kérdés, hogy „Hol dolgozol, mit csinálsz?”. Ne munkanélküli embernek állítsd be magad! Éppen ezért fontos, hogy találj olyan tevékenységet, hobbit, önkéntes munkát, stb., ami meghatároz téged. Vagy kezdj el blogot írni, keress hasznos online tevékenységet. Több időt tölthetsz a természetben, vagy ha megteheted, akkor kerti munkákat végezz, sportolj, és még számtalan hasznos dolgot végezhetsz.

Figyelj oda magadra!

Fogyatékkal élő emberként ez egyébként is fontos. Egészséges étkezés, mozgás, sport, szellemi frissesség fenntartása. Mindezeket csináld tudatosan, vagyis tervezd meg, és csináld is végig. Nem sikerülhet minden, de már a részeredményeknek is örülni kell. Ha túlsúlyos vagy, akkor már 5 kiló mínusz is nagy siker.

Kerüld a negatív gondolatokat, a pozitív dolgokat vonzd be, például képzeld el álmaid munkahelyét. Ez persze önmagától nem jön össze, ezért készíts álláskeresési tervet, hogyan fogod ezt megtalálni.

A felsorolt stresszkezelési tanácsok betartása nem könnyű, mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki például az alkohol fogságában ragadt. Az viszont biztató nekünk, hogy született-, vagy szerzett fogyatékkal élünk, betegségünk megváltoztatta a munkaképességünket, tehát az élettől kapott pofonok kezelésében otthon vagyunk.   

Fotó: illusztráció, helpguide.org

Megosztom